Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


-----

2012.03.20

 

A gyönyörű, titokzatos, ünnepelt császár- és királyné, Franz Joseph hitvese,Elisabeth von Bayern ma is Ausztria kedvelt történelmi hőse és kedvenc témája. Schönbrunn, a Hofburg és Bad Ischl turisták ezreit vonzza, főként a japánok, amerikaiak szemében kedves minden, ami császári és királyi. Elisabeth életével, költészetével, szerelmeivel könyvek tucatjai foglalkoznak, emlékét musical örökíti meg, képe bonbonon és kölnisüvegen egyformán látható. De vajon milyen volt valójában?
Elisabeth mindenki Sisije volt, a szó jó és meghitt értelmében. S hogy olyan volt-e, amilyennek Ernst Marischka filmjei megfogalmazták? A bájos, ártatlan fiatal lány, Romy Schneider alakításában, a titokzatos, szépséges császárné, akinek senki nem állhatott ellen? A szerelmes nő, aki „nevető szemekkel és piros földieperre emlékeztető ajkakkal” mosolygott a császárra, amikor eljött végre a nyár és Ischlbe költözött az udvar? Vagy olyan, mint ahogy Az énVarázshegyem című egyik versében, a világ zajától visszavonult, csendes magányban félelmeit sejtette: „Áldott legyen e kis fészek, míg körülöttem viharok tombolnak...” Vajon mániákus volt a sportban, a testápolásban, a hajkultúrában? Beteges a koplalásban?

 

 
 
Rossz feleség és anya volt, uralkodónak egyenesen csapnivaló, mint ahogy aztBrigitte Haman állítja? Szerette a veszélyeket, inkognitóban járt bálozni, titkos szerelmeinek hódolni? Valóban volt közte és a snájdig, megnyerő külsejűAndrássy gróf között valami, ami több volt, mint szimpátia? Valóban oly népközeli és népszerű volt, mint Madeirán élő emléke hirdeti?
Lehet, hogy az utókor minden állításában, képzeletében van valami igazság, az összkép mégis hamis. 1898. szeptember 10-én Európát megrázta a hír Erzsébettragikus és értelmetlen haláláról. Ez lett a vége egy rendkívüli személyiség mozgalmas, boldogtalan, félreértett életének. Halálával egyidejűleg megszületett a mítosz, amely nagyobb, mint az iránta való érdeklődés életében volt, és amely ma erőteljesebb, mint valaha. Sisi kultikus figurává lett, akinek számtalan rajongó hódol jóval a Monarchia széthullása után is. Senki nem érdeklődik azonban a valóság iránt, milyen ember volt Sisi, hogyan teltek a hétköznapjai, mik voltak az álmai, elképzelései, és milyennek látta őt közvetlen környezete.
Schönbrunn vezetése elhatározta, nem hagyja ennyiben, megkísérli rekonstruálni az igazi Sisit, környezetével, életmódjával, belső világával. A Hofburg nemrég felújított császári lakosztályának első hat terme Sisi Múzeummá alakult át, mely megcélozza a lehetetlent: a Sisi-kultusz ellenére egy mind ez idáig hiányzó, átfogó kiállításban az uralkodó kliséktől mentes, autentikus életének láttatását. A schönbrunni kastélyvezetés két évig hatalmas apparátussal dolgozott e hiánypótló múzeumon, amihez számtalan eredeti fotó alapos vizsgálatának tapasztalatát hívta segítségül.
Április 24-e, Ferenc József és Sisi házasságkötésének 150. jubileuma volt a megnyitó ünnepi alkalma. „A nyilvánosság számára ez idáig ismeretlen személyes tárgyak, emlékek segítségével áll össze az a közeg, amelyben a császárné hétköznapjait élte” – mondja Katrin Unterreiner, a kiállítás kurátora.
Amikor a jó kedélyű, családcentrikus, szüleitől körülrajongott és a bajor vidéki arisztokrácia természetes, könnyed közegéből érkező kislány Bécsbe kerül, hogy a fiatal, mégis örökké öregesnek ható császárhoz férjhez menjen, egy váratlanul reászakadt álom válik valósággá. Házasságának első napjától kezdve azonban a ráruházott kötelességek és korlátozások következtében úgy érzi magát uralkodói minőségében, mint akinek elrabolták a szabadságát. Fokozatosan vonul ki a reprezentáció kötelékeiből, az udvar szorításából, az etikett szoros karmai törést okoznak életében. Menekülnie kell – a szépségideálba, a hajápolás őrületébe, a fűző még szorosabbá fűzésébe, a korát jóval megelőző extrém sport világába és a melankolikus költészet valóságpótló romantikájába. A múzeumi koncepció középpontjában Sisi személyes tárgyai állnak, amelyek életközelből mesélnek a nagy átalakulásról: hogyan lett az életvidám, fiatal lányból megközelíthetetlen, szomorú, magába forduló, megtört aszszony.
A kiállítás megszemélyesíti az érzelmeket. Megrendezésére Schönbrunn a legkiválóbb művészt kérte fel, Rolf Langenfass színpadtervezőt, a Staatsoper produkcióinak és sok más előadás nagyszerű, klasszikus színpadképének tervezőjét.

 

Sisi rubin nyakéke, a Swarowski cég rekonstrulásában
 
Langenfass nagy ívben és sok kitérővel teremt hidat Sisi halálától kezdve – élete és karaktere különféle közegeinek megteremtésén keresztül – a genfi merényletig. Szokatlan kronológiájához szokatlanok az eszközök is: film, fényinstallációk és tárgyi metafórák, melyek önmagukért beszélnek. Egy kicsit a látogató empátiáján is áll majd, menynyire tud belehelyezkedni ebbe a tárgyi valósággal gazdagított szimbólumvilágba, ahol például a nyugtalan, a sors által örökké űzött vándor képét egyetlen törött tükör helyettesíti. A kiút keresését az udvar kötelékeiből pedig egy sötet labirintusrendszerbe helyezett vészkijárat-kombináció szemlélteti.
A múzeum 300 eredeti tárgyat használ fel a kiállításhoz. A császárné Ferenc József által is oly kedvelt portréfestményeit, Franz Xaver Winterhaltergyémántcsillagokkal ékesített frizurával és báli ruhában megörökített portréját és a kibontott hajkoronájú „angyalt”, ahogy a császár Sisit becézte. Látható kedvenc napernyője, kesztyűi és legyezői, melyek mögé elbújt évei számának növekedésével. Láthatók a receptek, melyeknek szépségét vélte köszönni, halotti maszkja és az az eredeti ráspoly is, mely halálát okozta.
A kiállítás csúcspontjai közé tartozik az a valósághű estélyi ruha is, melyet leánybúcsúja estéjén viselt, továbbá a Műszaki Múzeum által rendelkezésre bocsájtott egykori luxus szalonvagon császári lakosztályában felépített enteriőr, amely a nyugtalan utazó testi kényelmét szolgálta. A Swarowski cég segítségével készültek el azok a rekonstruált ékszerek, melyeket Erzsébet a leginkább kedvelt, így az említett gyémántcsillagok is, s amelyek Köchert bécsi udvari ékszerész boltjában újra kaphatók. Annak idején dédapja tett eleget a császári megrendelésnek. A kiállítás szervezői számtalan eredeti, a kortársak által tett nyilatkozatot, véleményt is csatolnak a hű Sisi-kép megteremtése érdekében. A Sisi Múzeum már eddig is 2 millió eurót költött a valóság minél hűségesebb megközelítésére. Mindezt azonban nem érezteti a 7,5 eurós kombinált jegy árában, melyért az egész császári lakosztály megtekinthető.
A bécsi Hofburg rekonstrukciója – mely 600 éven át volt a Habsburgok rezidenciája és szövevényes épületkomplexumával, mintegy 2600 termével impozáns hátterül szolgált Európa legnagyobb uralkodói számára, s ahol Ferenc József 1857-től 1916-ig lakott – fokozatosan történt.

 

Rolf Langenfass színpadtervei és kiállítási díszletei
 
A látogató – már eddig is mintegy félmillió egy évben – múlt év végétől kaphat betekintést a kulisszák mögé. Történelmi fényképek alapján történt Erzsébet torna- és toalett-termeinek, fürdőszobájának helyreállítása, akárcsak a nevezetes Bergl-szobák egzotikus, életvidám állatmotívumokat ábrázoló falfestésének felfrissítése. Valószínűleg ezek voltak Sisi öltözőszobái. A toalettszobában történt a naponta több órás fésülködés és hajápolás, de ez volt egyben az olvasószobája is, ahol felolvasója, Constantin Christomanosmegörökítette a Sisi arcán átsuhanó iróniát, mikor az életről és a világ folyásáról beszélgettek. Ugyancsak itt hódolt Erzsébet Heine költeményeinek is. Tornatermében abszolválta sportos alakját formáló, fáradságos tornagyakorlatait. Előkerült masszázsasztala és asztali mosdója is. Érdekesség, hogy Erzsébet volt az udvarban az első, akinek modern toalettel és káddal berendezett fürdőszobája volt. Konfortja ma is figyelemre méltó. Míg Ferenc József lakosztályát számtalan családi fotó díszítette, Erzsébet termeiben inkább csak a bajorországi gyermekkort megörökítő képek szerepeltek, kivételt Marie Valerie, a legkedvesebb, úgynevezett magyar gyermek fotói jelentettek.
Az eredeti bútordarabokat az eredeti után készített „ananász-damaszt” tapéta egészíti ki, melyet a 19. század nyolcvanas éveiben rendelt Erzsébet. Pótlásával most újra beköltözött ide a Sisi-korabeli hangulat. A Hofburg Amália-szárnyában berendezett lakosztályokban látható, családi körben használatos porcelán-, üveg- és ezüstterítékek ma is szemet gyönyörködtetők. Hű tanúi ezek a császári udvar egykori asztalkultúrájának. Aki ebbe mélyebb betekintést szeretne nyerni, látogassa meg a Hofburg ezüstkamráját, az udvari ceremóniát és a császári háztartást dokumentáló múzeumrészt. A császári konyha főzőedényeinek, a sütőformáknak, pohárszervizeknek, porcelánkészleteknek, ezüst evőeszközkészleteknek, figurális, aranyozott bronzdíszítéseknek – melyek fénykora a 18–19. század volt – se szeri, se száma. A porcelán főként Meissen, Sevres és Minton manufaktúráiból származott. Látható itt kelet-ázsiai ízlésvilág szerint készült herendi készlet is, amelyet Maximilian mexikói császár számára rendeltek; továbbá milánói és egyiptomi szervizek, melyeket Ferenc József rendelt, Erzsébet magántulajdonát képező, fehérarannyal díszített utazószerviz I. Ferdinánd császár háztartásából, és egy, a tengeri utakon használatos, koronás, delfinmotívummal ékesített ezüst- és alpakkaszerviz.
Az 1996-ban megnyitott, 1310 négyzetméternyi kiállítás nagy része a tárgyak sokasága miatt raktárszerűnek tűnik, a látványt kiemelt darabok, itt-ott terített asztalok teszik életszerűvé.
Valamikor a császári háztartás volt a legnagyobb szolgáltatóüzem az udvarban. Az ezüstkamra története egészen a 15. századig nyúlik vissza, első tisztségviselőit, a kamarásokat III. Frigyes és I. Maximilian nevezte ki. Helye aFischer von Erlach által tervezett udvari kancellária traktusán belül azóta is csak keveset változott. 1919-ben a gyűjtemény egy része az Osztrák Köztársaság reprezentációs céljainak szolgálatába került, és különleges diplomáciai fogadások alkalmával még néhány évvel ezelőtt is használatban volt, mígnem a kancellári hivatal rájött, a koronás ezüst fogyóeszköz, gyakran emléktárgyként zsebbe vándorol. Azóta megrendelésre készült új asztalnemű látja el a köztársasági szerviz funkcióját.
Mítosz és valóság – aki szeretne jobban betekinteni a titkokba, keresse fel a Hofburg komplex múzeumvilágát és az új Erzsébet-gyűjteményt!
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.