Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ereklyés hölgy

2012.03.16

 Ferenczy Ida (1839április 7Kecskemét – 1928Bécs), az „ereklyés hölgy”. Neve örökre elválaszthatatlan marad kedves úrnőjétől, Erzsébet császárné és magyar királynétől (Sissi). Kevés példa van rá a magyar történelemben, hogy egy fiatal vidéki lány, aki bár nemes, de nem főrangú, ilyen előkelő helyet töltsön be a királyi udvarban, És még kevesebb arra, hogy ezt a posztot arra használja fel, hogy minden befolyását és ismeretségét latba vesse hazája és szülővárosa előrehaladása érdekében.

Ifjúkor

Ferenczy Ida 1839-ben látta meg a napvilágot KecskemétenFerenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedikként. Neveltetése nem lépte túl a korabeli vidéki város lehetőségeit, ugyanis hiába volt már akkor is főiskola Kecskeméten, oda lányok nem járhattak. A fiatal nő, aki már ekkor is éles elméről, magas intelligenciáról és jellemszilárdságról tett tanúbizonyságot a magánoktatásokon túl önképzéssel, saját erejéből igyekezett növelni a tudását. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította Ferenczy Idát, aki 1862-ben került Kecskemétre, amikor férjét főügyésszé nevezték ki oda.

A császári udvarban

Erzsébet császárné 1863-ban határozta el komolyan, hogy magyarul kezd tanulni és egy évre rá már olyan jelentős előrehaladást tett a magyar nyelvi tanulmányokban, hogy olyan kísérőnőt keresett, akivel ezen a nyelvet tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, s az annyira megtetszett neki, hogy azonnal magához is rendelte Ferenczy Idát és a találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Hogy az egyszerű nemesi sorból származó Ida neve hogy került fel ennek a listának az aljára az mind a mai napig vitatott. A feltételezések általában Deák Ferenc és Almásy grófné nevét szokták említeni.

Erzsébet, aki a bécsi udvarban egyedül érezte magát azonnal megszerette Idát, a kezdeti időkben napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük, s a császárné egy alkalommal így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!”

1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyulagróffal, majd később Deák Ferenccel is. Ám Ida nagy szerepet játszott abban is, hogy a császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is.

Ám emellett Ferenczy Ida levelezőpartnerei voltak többek közöttFalk MiksaThallóczy Lajos, a mártírhalált halt mininszterelnök özvegye Batthyány Lajosné Andrássy Ilona. Személyes barátság fűzte a királyné udvarhölgyei közül Festetich Máriához, Majláth Saroltához, Sztáray Irmához, az udvar tagjai közül Nopcsa Ferenchez, Rónay Jácinthoz.

Ferenczy Ida nem volt politikusi alkat, csupán a haza nemeslelkű leánya, aki élni tudott szerencsés helyzetével és állandóan táplálta királynőjébe a magyarok iránti szeretetet. Bármennyire szerette is Erzsébet Idát, mivel köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért nyilvános megjelenéseire nem kísérhette el úrnőjét. A császárné ilyenkor hosszú, bizalmas leveleket küldött barátnéjának, melyekben sokszor írt arról, hogy hiányolja őt. Leveleiben mindig a közvetlen és baráti „Kedves Idám!” megszólítást használta. Emellett azért Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölgyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára.

Ida is első pillanattól kezdve szerette és tisztelte Erzsébetet. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Annyira óvta a titkait, hogy a levelekből ollóval kivágta azokat a részeket, melyekről úgy vélte, nem tartoznak az utókorra. (Ezért az 1892-ben megjelent Kedves Idán! című leveleskönyvében sok Erzsébet királyné által írott levél hiányos.)

Bizalmas kapcsolatukat jól mutatja Karafiáth doktor leírása, mely szerint Erzsébet császárné gyakorta szenvedett álmatlanságban, s ilyenkor Ferenczy Ida az ágya szélén ült és szóval tartotta úrnőjét; kellemes, lágy hangján elmesélte gondolatait, ifjúkori emlékeit és tréfás adomákat mondott, amíg Sissi meg nem nyugodott. Emellett Ida szobái a Burgban és Gödöllőn is közvetlenül Erzsébet szobáihoz csatlakoztak és a Schönbrunnban is kiemelt helyen voltak.

Ferenczy Ida annyira szerette úrnőjét, hogy még azt az ötletét is kész volt segíteni, hogy Schratt Katalin, a Burgtheather színésznője az ő szobáján keresztül jusson be a Hofburgba amikorFerenc Józseffel találkozik. Ezekkel a találkozásokkal kapcsolatban maga a császár is gyakran írt neki levelet. Ferenc József Ida iránti nagyrabecsüléséről és tiszteletéről tett tanúbizonyságot, amikor megfestette Erzsébet portréját Benczúr Gyulával a számára.

Sissi halála után

A királyné 1898-ban bekövetkezett halála porig sújtotta. Árva lett a szó legszorosabb értelmében, hisz királynéja volt élete értelme. 34 éven át volt hűséges felolvasónője és barátnője. Kedvéért feladta az önálló otthonteremtés lehetőségét, a férjhezmenetelt, a gyermekáldás örömét. A genfi tragédia után a királyné udvartartásának ki kellett költöznie a Burgból. Ida először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált. Szeretetét átruházta úrnője gyermekeire, Gizellára és Mária Valériára. A kisebbik leánnyal végig személyes levelezésben is állt. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. (Az 1908.január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.)

Kapcsolata Kecskeméttel

Soha nem felejtette el azonban szülővárosát sem, ahol ott élt egész családja és ismerősei. Kecskeméthez való ragaszkodása akkor nyilvánult meg a leglátványosabban, mikor 1907-ben Kada Elek polgármester (unokahúgának, Ferenczy Agusztának férje) kérésére közbenjárt Koburg Fülöp hercegnél a Kecskemét melletti kohári–szentlőrinci puszta megszerzése ügyében. Neki köszönhető, hogy a már opciót szerzett Agrár Bank helyett Kecskemét vásárolhatta meg a 11 ezer holdas birtokot. De egyéb jótékonysági alapítványokat is tett és végrendeletében ezer aranykoronát hagyott Kecskemét szegényeire.

A Rongyos Egyletnek küldött adományaival hosszú éveken át segítette a kecskeméti rászorulókat és végrendeletében ezer aranykoronát hagyott a város szegényeire. Az 1909-ben rendezett kecskeméti országos dalostalálkozón pedig vállalta a zászlóanya szerepét.

1928-ban Bécsben hunyt el. A bécsi Ágoston-rendiek Loretto-kápolnájában ravatalozták fel, majd koporsóját a kecskeméti Szentháromság-temetőben helyezték örök nyugalomra a Ferenczy-család sírboltjában apja és testvérei mellett.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.