Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ł}{{<

2012.03.24

 

1853 augusztusában lovas kocsi haladt Ischl városka felé. A hintóban egy bajor hercegnő, Ludovika és két szépséges lánya foglalt helyet. Valamennyien fekete gyászruhát viseltek, mégis örömteli szorongással várták, hogy végre megérkezzenek. Gyászolták a család nemrég elhunyt távoli rokonát, de most egy másik rokonhoz, Ludovika nővéréhez, Zsófiához, és annak fiához, Ferenc Józsefhez igyekeztek. A két nővér rég nem látta egymást, hiszen Zsófia osztrák császárné lett, Ludovika pedig Wittelsbach Miksa bajor herceg felesége.
Erzsébet királynéA kocsiban ülő 20 éves Ilona nagy napja ez. Az utazás célja ugyanis nem más, mint Ferenc József, jövendő osztrák császár és Wittelsbach Ilona eljegyzése. A fiatalok csupán gyerekkorukban látták egymást, unokatestvérek, és házasságukkal a Habsburg-udvar a német szövetséget akarta erősíteni az 1848-as forradalmak után. Az elbűvölő, művelt és felkészült menyasszony feszülten ült nem kevésbé feszült édesanyja mellett. Csupán Ludovika kisebbik lánya, a tizenhét éves Erzsébet volt teljesen nyugodt. Ő volt az, akinek nem volt vesztenivalója, akit csak azért hozott magával anyja és nővére, mert éppen nem volt kire hagyni a vadóc, csélcsap leánykát.
Terv szerint megérkezett az ara Ischlbe, csakhogy a házasság soha nem köttetett meg. Ferenc József királyfi ugyanis megpillantotta Erzsébetben az ő kis hercegkisasszonyát; szerelem volt első látásra. Sissi - ahogy családi körben nevezték Erzsébetet - azonnal a császári herceg szívének királynője lett. Ezt a vőlegény egyetlen pillanatig sem rejtette véka alá nem kis megrökönyödésére a császári udvarnak és a bajor családnak. A meglepődés fő oka az volt, hogy Sissit rút kiskacsának könyvelték el tündöklő nővére mellett, és nem is részesült olyan alapos okításban, mint Ilona. Zsófia is megpróbálta lebeszélni fiát, és ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, Ilonához. De Ferenc József félreérthetetlenül jelét adta elhatározásának: az esti bálon virágcsokrot adott át Sissinek, és ez egyértelműen azt jelentette: őt választja. Sissi csak annyit tudott szólni: "Annyira szeretem a császárt! Bárcsak ne volna császár!"

1848-tól
az I. világháborúig

Ferenc József császár uralkodása nagy jelentőséggel bír történelmünkben. Az 1848-as forradalmak ingatag politikai helyzetében került trónra, miután lemondatták az ideggyenge V. Ferdinándot. Orosz segítséggel leverte a magyar forradalmat, részt vett annak kegyetlen megtorlásában. Felesége, Erzsébet hatására később enyhített számos büntetésen, és amnesztiát hirdetett. Elveszítette 1859-ben Lombardiát és Szardíniát III. Napóleon javára, majd 1866-ban Velencét az osztrák-porosz háborúban. 1867-ben a Kiegyezéssel jött létre az a dualista monarchia, amelyben Ausztria és Magyarország egyenlő rangot kapott. Ez váltotta ki a balkáni nemzetiségek nemtetszését, hiszen Magyarország befolyása jelentősen megnövekedett a birodalmon belül. Örököse ˛ ľa halála után ˛ unokaöccse, Ferenc Ferdinánd lett, akit egy szerb nacionalista, Gavrilo Princip ölt meg Szarajevóban 1914-ben. Erre válaszul Ferenc József hadat üzent Szerbiának, kirobbantva az I. világháborút.

Ez a két mondat bizony egész házasságukat meghatározó két mondat volt. Sissi ténylegesen szerette a férjét, de a császárnő soha nem tudott mit kezdeni terhes pozíciójával. A bajor hegyek közt vadon nőtt ifjú lánynak, aki a természet és a mulatságok nagy barátja volt, most szabályozva lesz élete minden perce a szigorú bécsi protokoll szerint. Sissit nem részesítették olyan gondos nevelésben, mint nővérét, hiszen nem őt szánták császárnénak. Az esküvőig hátralévő pár hónap alatt nagyon sokat kellett tanulnia. Legfontosabb volt Ausztria történelmét megismernie, majd a társasági illemet, végül meg kellett tanulnia angolul és franciául. Később megtanult még magyarul és újgörögül is.
1854. április 24-én a Hofburghoz közeli Ágoston-rendi templomban soha nem látott pompával kötött szerelmi házasságot Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet. A csodás menyegző után azonban hamarosan beköszöntöttek a hétköznapok, és a fiatal feleségnek szembesülnie kellett a szigorú etikettel, nagyhatalmú anyósával és férje hiányával. Ferenc Józsefet ugyanis lekötötötték az államügyek, kevés időt tudott szentelni szerelmének. A császárné népszerűsége az udvarnál vészesen megcsappant, főleg akkor, amikor 1855-ben lánygyermeket szült a császárnak. A kis Zsófiát Zsófia főhercegné utasítására szinte azonnal elszakították anyjától, és nevelőnők hada vette gondozásba. Az elkeseredett Erzsébet a császárhoz fordultFerenc Józsefsegítségért, de ő nem ért rá anyja és felesége viszályában részt venni. Sissi magára maradt. 1856-ban újra lányt szült, Gizellát, akit Zsófia rögtön saját felügyelete alá vont. 1857-ben Sissinek sikerült elérnie, hogy magával vihesse Zsófiát Budára. A kislány azonban pár nap múlva vérhasban meghalt. Sissin ettől kezdve kezdtek kiütközni súlyos betegségei. Erősen megromlott idegállapota, mániákus fogyókúrákba kezdett, napokon át lovagolt. Elkezdett utazgatni. Szinte mindegy volt neki, hova ment, csak a bécsi udvartól távol lehessen. Ez a távollét több hónapnyi, esetenként évi távollétet jelentett. Madeirán megismerkedett egy magyar testvérpárral, az ő hatásukra tanult meg magyarul. Korfun töltött hónapokat, saját palotát is építtetett ide. Sok időt töltött a gödöllői kastélyban, nagy vadászatokon vett részt Angliában.
A császárné kétszer lépett fel határozottan a császárral szemben. Először 1865-ben magának követelte gyermekei felügyeleti jogát. A viszály kiváltója Rudolf trónörökös nevelőjének rideg, katonás módszere volt. Sissi ezúttal győzött. És megnyerte másik nagy csatáját is, kieszközölte a császárnál a kiegyezést Magyarországgal. De csak csatákat nyerhetett, háborút nem. 1889-ben kapta meg a kegyelemdöfést. Szeretett fia, Rudolf öngyilkos lett. Ettől fogva Sissi nem törődött már senkivel és semmivel. Csak lovagolt, és ha lehet, még többet utazott. Idegei rendkívül meggyengültek, és már férje sem tarthatta benne a lelket. A több hónapos távollétek, és felesége dep-ressziója megviselték Ferenc Józsefet is. Felesége hiányát egy színésznő, Schratt Katalin enyhítette. Katalinnal egyébként Erzsébet is jó barátságban volt, és örült, hogy van valaki férje mellett, amíg ő menekül a nagyvilágban a bécsi udvar elől.
1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján Erzsébet császárné halálos merénylet áldozata lett. Egy olasz anarchista, Lucheni szúrta le egy reszelővel. Sissi utolsó csatáját már nem vívta meg; a sérülés után nem sokkal meghalt. Ferenc Józsefet mélyen letörte szeretett felesége halála. Életét hátralévő idejében kizárólag a politikának szentelte.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.